Mivel régen írtam értelmes postot ezért gondoltam, már itt az ideje. Van egy film amit még régebben láttam, és szerintem ajánlásra méltó, úgyhogy meg is ejtem ezt a bizonyos ajánlást itt és most.

Zenés filmről van szó, ami nem mindig jelent jót, sőt. A Dirty Dancing és hasonló alkotások a világból ki tudnak kergetni, úgyhogy megörültem ennek a filmnek mert ez más. A főhőse egy kisfiú, aki a zenén keresztül próbálja megtalálni elveszettnek hitt szüleit. Természetesen romantikus szál is van a sztoriban, elvégre ez a zenétől elválaszthatatlan téma. Az idő előrehaladtával ismerjük meg az előzményeket. A gyerek apja egy rocker gitáros srác, anyja pedig egy sikeres és igencsak szép csellista lány (Keri Russell, egykori blog heticsaj), akik egy éjszaka egymásba szeretnek. (Gondolom Borit innentől már nem is érdekli ez a film :D) Szóval a szerelmük gyümölcse lesz a kissrác, akit a lány baromarcú apja elszed és intézetbe ad, amíg lánya lábadozik a kórházban egy baleset után, ráadásul beadja neki, hogy a gyerek meghalt. Szal a film alapfelállása úgy néz ki, hogy Evan, későbbi művésznevén August Rush, mindenben hallja és érzi a zenét, továbbá szentül hiszi, hogy ez a zene fogja őt elvezetni a szüleihez. Meg is pattan az árvaházból és igen kalandos utazásban vesz részt, ahol mindenféle emberekkel és így mindenféle zenékkel ismerkedik meg. A film végét nem túl nehéz kitalálni, de azért van benne egy-két olyan csavar, ami izgalmassá teszi a történetet. Természetesen igencsak mese jellegű a film, így egy újabb nyomos érv, hogy Borinak ne ajánljam ezt a filmet, hiszen ő mostmár horrorban utazik (majd lehet, hogy írok a My Bloody Valentine-ról is xD)

A film zenéje nagyon király. Ahol szépnek kell lennie ott szép, ahol meghatónak kell lennie ott megható és természetesen ahol rocknak kell lennie ott rockos :D Alant az ízelítő videó + plakát a szereplőkről, aminek csak annyi értelme van, hogy plusz egy Keri Russell képet csempészhettem a blogomra :D