Halihó!

Boldog július első napjait mindenkinek. Hogy egy közérdekü infóval kezdjek végre kikerült az iwiw adatlapom linkje (jobb felső sarok felé), így a kedves (személyem iránt érdeklődő) blog-olvasók megtudhatnak rólam ezt azt.

A mai téma az élet speciális humorérzékéről fog szólni. Egész konkrétan arra gondolok, hogy sokszor tréfál meg minket a sors(?) oly módon, hogy úgy tesz, mintha végre megadná nekünk amire nagyon-nagyon vágyunk, és utána az utolsó pillanatban, amikor már a sok korábbi csalódás által kiváltott kétkedésed elmúlik, és elhiszed hogy: "na most végre meglesz", akkor DURR!!! Egy nagy pofon és szinte hallani a gúnyos kacajt hogy már megint beszoptad a klasszikus poént. Velem mostanában ez egyre többször fordul elő... Viszont amellett se tudok elmenni szónélkül, hogy az ilyenek után valahogy mindig történik valami jó dolog is. Ami pontosan annyira ad erőt, hogy ne add fel, hanem tovább próbálkozzál. Viszont felmerül bennem ekkor az is, hogy vajon csak nem azért kapom-e ezt a mentőövet, hogy aztán megint megszívassanak. De asszem ezzel nem fogok tudni mit kezdeni. Mármint, annyira reménykedő és hiszékeny ember vagyok hogy minden egyes alkalommal bízni fogok benne, hogy "na majd most...". Persze a pofonok egyre jobban fognak fájni de asszem a post címének vége ad értelmet az egésznek:

     "But if you try sometimes you might find, You get what you need"